2. – 26. 3. 2017 / Klebelsberg Kultúrkúria, Budapešť
Umělec a pedagog Iain Patterson (1946) vyučoval třicet let na Škole kresby a malířství v College of Art v Edinburgu. Úzce spolupracoval s New 57 Gallery a Collective Gallery v Edinburgu, kterou založil a léta řídil. Jeho práce můžeme nalézt ve Scottisch Arts Council, ale i v Muzeu moderního umění (MoMA) v New Yorku.
Iain Patterson řadu let pracuje s motivem spojujícím různé formy a matérie, s motivem biologického růstu a proměny. Znovu tak vchází do jasného světa trav, hub, mořských řas, jehličnatých a listnatých stromů a lodyh neznámých bylin a plevelů, které nachází na kamenitých rumištích. Tento biomorfismus v nejrůznějších podobách, tedy i v obrazech a kresbách či v porcelánových plaketách je, přirovnáme-li tyto dokonalé umělecké výtvory k hudbě, spíše souborem etud – jakýchsi zkoušek a cvičení, jistým způsobem nedokončených. Občas se Pattersonovi přihodí, že postaví most na druhý břeh, tedy vybuduje něco ve své konkrétní vlastní existenci. První takový most postavil, když pracoval na kolekci „All The Monroes“ (všechny nejvyšší vrcholy Skotska, které dobyl lord Monroe, a které Iain vymodeloval na porcelánových destičkách o velikosti 10x10cm) a při podobných modelech „Peat Roads“ (mnohakilometrové řezy vzdušnou čarou povrchovými doly hnědého uhlí v severním Skotsku). Malby smyšlených světů biomorfismu, obrazy vyjadřující pohyb biologické matérie jsou již řadu let motivací a nejčastějším motivem v jeho „aktivní meditaci“. Toto meditativní pronikání do tajemství života střídá s rekonstruováním starých domů způsobem, aby se v nich dalo pohodlně žít, a zároveň zůstaly zachovány stopy jejich minulosti.
Zbigniew Makarewicz
Iain Patterson skót képzőművész és egyetemi tanár 1946-ban született. Számos egyéni és csoprtos tárlata mellett 30 éven át oktatott az Edinburgh-i Művészeti Egyetem (Edinburgh College of Art – ECA) Rajz- és Festészet karán és alapító tagja és elnöke volt az Edinburgh-i Collective Gallery-nek. Műveit magán és nemzetközi művészeti gyűjtemények őrzik, így többek közt a Museum of Modern Art New York.
A képzőművészet mellett a népi építészet és az improvizációs zene elkötelezettje.
„Magyar kapcsolataimról:
Először véletlenül érkeztem Magyarországra.
1968-as prágai látogatásom során, a szovjet inváziót egy héttel kerültem el, majd a következő évben augusztusban jegyet vettem egy London – Prága járatra. A repülőút során arról tájékoztattak, hogy prágai repülőteret lezárták a forgalom elől – így Budapestre érkeztem, és ott is maradtam, amíg a határ néhány nappal később ismét meg nem nyílt.
A következő magyar állomás Pécs, 1980. Meghívást kaptam a Pécsi Grafikai Műhelybe. Hat hétig tartózkodtam az alkotótáborban, s nagyon jó kapcsolatokat és barátságokat alakítottam ki.
1986-ban három hónapos alkotói szabadságot töltöttem Miskolcon és környékén.
Más művészekkel együtt, kapcsolatba kerültem magyar építészekkel, akik Magyarország és Skócia közötti lehetőségek és a kapcsolatok fejlesztését segítették. Emellett a budapesti Fiatal Művészek Klubjában 1989-ben szerveztek számomra egyéni kiállítást. Ezt több kiállítás és „építészeti“ előadás követte. Eljutottam Erdélybe is, amit lenyűgözőnek találtam és tovább növelte érdeklődésemet a népművészet és különösen szeretetemet a népzene iránt. Budapesti látogatásaim legtöbbször úgy történtek, hogy egybeestek az éves Táncháztalálkozóval.“
